Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját koszorúzással, művelődési műsorokkal ünnepelték a hétvégén Vajdaság-szerte. Az ünnepségeken az összefogásra, jogaink kivívására, céljaink meghatározására és azok elérésének fontosságára hívták fel a figyelmet az emlékezők.

Ada

Adán a rendezvénysorozat szombat délután megemlékezéssel kezdődött az adai katolikus temetőben az 1849-es feszületnél, ahol többek között megjelent az adai önkormányzat vezetősége, a magyarországi testvértelepülés, Budakalász polgármestere, valamint a szerb parlament helyi képviselője, illetve a civil és a művelődési egyesületek tagjai. Az alkalmi kultúrműsort követően Parlagi Endre, Budakalász polgármestere mondott ünnepi beszédet, majd az emlékezők megkoszorúzták a feszületet. Koszorúzott: a Millecentenáriumi Emlékbizottság, az adai önkormányzat, a Vadvirág Hagyományápoló Kör, Budakalász város, az Aranykapu ME, valamint a VMSZ, a VMDK és a DP, illetve az Eugen zentai újság képviselője. Az ezt követő ünnepi műsoron az adai színházteremben fellépett a Musica Humana Kamarakórus, a Vadvirág Hagyományápoló Kör és a Brass Dance Band fúvószenekar. Az ünnepségsorozat este táncházzal zárult a Vadvirág HK székházában. A rendezvénysorozatot a Millecentenáriumi Emlékbizottság, a Szarvas Gábor Könyvtár és a Vadvirág Hagyományápoló Kör szervezte.

Kishegyes

A hagyományokhoz híven Kishegyesen a Nyugati temetőben, a hegyesi csata emlékművénél rendezett alkalmi ünnepséggel emlékeztek meg a magyar szabadságharc és forradalom 162. évfordulójáról. A himnusz elhangzása után, amelyet az általános iskola kórusa énekelt Bulatović Gabriella vezetésével – dr. Nagyné Végh Mária, a szabadkai főkonzulátus konzulja olvasta fel a magyar miniszterelnök ünnepi köszöntőjét, majd Kovács Hédi mondott történelmi összefoglalót az 1848-ban és 1849-ben történtekről. Kiemelte, hogy a bécsi udvar '48 márciusában, a bécsi események nyomására elfogadta a magyar parlament követeléseit, de utána visszavonta jóváhagyását, így Jellasics szeptemberben csapataival betört Magyarországra, s ez indította el a fegyveres harcokat.

Alkalmi beszédében ifj. Juhász Bálint, a kishegyesi helyi közösség tanácsának elnöke rámutatott, hogy a 162 évvel ezelőtti események soha nem látott módon forrasztották eggyé a nemzetet. A nemzet akkor is vállalta az áldozatokat, és ezt ma is vállalni kell. Hasonlóan egységesen lépett fel a vajdasági magyarság is nemrégiben, amikor több mint 130 ezren nyilvánították ki, hogy közösségként akarnak élni szülőföldjükön. Az elnök beszédében elmondta, hogy a tervek szerint a kishegyesi szoborparkban az idén mellszobrot kap a hegyesi csata tábornoka, Guyon Richárd. Az ünnepség Podolszki József versével és a Szózat eléneklésével ért véget, majd a jelenlevő küldöttségek megkoszorúzták a csata emlékművét.

Topolya

A vajdasági magyarságnak az a feladata, hogy 162 évvel ezelőtt élt őseihez hasonlóan meghatározza céljait, azok eléréséért mindent megtegyen. A célok nem sokat változtak: legyen béke, szabadság és egyetértés,  hangsúlyozta Pásztor Bálint köztársasági képviselő az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére a topolyai Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ által rendezett műsoros esten. Ünnepi köszöntőjében, amely március 13-án, a Csáki Lajos Általános Iskola tornatermében hangzott el, kiemelte:

Eleink 162 évvel ezelőtt is tudták, hogy megfelelő képviselet nélkül nem lehet demokráciáról, jogmegvalósításról, szabadságról beszélni. A szabadság kivívása ma nem karddal történik. Oly módon közelíthetjük meg leginkább a szabadságot, hogy kiállunk jogaink mellett, és követeljük azt, ami jár.

A Kodály MMK keretében működő Cirkalom és Tátika táncegyüttes, a topolyai Mara Amatőr Színtársulat, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének tagjai, Csonka Ferenc és a Csalóka zenekar, valamint az óbecsei A Prima Vista együttes adott ünnepi műsort. A fentebb jegyzett közreműködők közös játékának, a táncos, zenés és verses műsorszámoknak, valamint a Nagy Tibor történész által írt, Rác Lívia előadásában elhangzott történelmi összefoglalónak köszönhetően a szabadságharcban résztvevő honvédsereg életében a vesztes móri csatától a világosi fegyverletételig bekövetkezett változásokat kísérhette végig az ünneplő topolyai közönség. A megemlékezésen az aradi vértanúk utolsó mondatainak felhangzása után az előadók Petőfi Sándor A szabadsághoz című verse megzenésített változatának tolmácsolásával fogalmazták meg üzenetüket. A Kisimre Árpád szerkesztette műsoros esten ezúttal a topolyai közösséggel ünnepelt Fremond Árpád köztársasági képviselő, Siflis Zoltán, a Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizottságának tagja, dr. Papp Árpád, az MNT elnöki tanácsadója és Bábi Attila, Topolya polgármestere is.

Zenta

Zentán szombaton emlékeztek meg az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A községi önkormányzat elöljárói és a vajdasági magyar pártok helyi szervezeteinek képviselői délután megemlékezést tartottak az 1848/49-e magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak a Felsővárosi temetőben lévő emléksírhelyénél és Szegfű György honvédhadnagy kálváriadombi sírjánál. Ünnepi beszédet Pataki Tibor történelemtanár, a Zentai Gimnázium igazgatója mondott. A megemlékezésen alkalmi műsorral közreműködtek a zentai Stevan Sremac Általános Iskola Thurzó Lajos Munkaegységének diákjai is. Ezt követően, este fél héttől a Városháza előcsarnokában a helybéli Egészségügyi Szakközépiskola diákjai emlékeztek meg Batthyány Lajos grófról, a „népek tavaszának” magyar reménységeit megvalósítani igyekvő, mártírhalált halt miniszterelnökről. A Művelődési Ház színháztermében 19 órától ünnepi műsort szerveztek a forradalom és a szabadságharc 162. évfordulója alkalmából, amely során Širková Anikó, a község polgármestere és Rácz Szabó László, a községi képviselő-testület elnöke mondott ünnepi beszédet, majd pedig a Gödöllő Táncegyüttes, a zentai Pitypang néptáncegyüttes, Fehér Nóra népdalénekes, Bakos Árpád népzenész és Mácsai Endre színinövendék fellépését tekinthették meg az igencsak szép számban összegyűlt zentaiak.

Egyébként ma este 18 órától a színházteremben még egy ünnepi műsort rendeznek a jeles évforduló tiszteletére. Ezen fellép az algyői Móra Ferenc Népszínház társulata, a szegedi Kender Zenekar és a Cuháré Táncműhely. Ünnepi beszédet Molnár Csaba, a szegedi Rendezvényház ügyvezetője és Gajda Attila, a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium igazgatója fog mondani.

Magyarnagykanizsa

Folyamatosan harcolnunk kell, iskolánkért, sajtónkért, anyanyelvünkért, ezért vagyunk méltó örökösei 1848/49-nek. Emberpróbáló a harc, rengeteget kell vállalnunk, és elsősorban önmagunkat legyőznünk. A nagy szavak ideje lejárt, egészen hétköznapi módon kell megvívnunk harcunkat, időnként vállalva a nehezebbet, a kockázatosabbat, és ragaszkodnunk kell minden gyerekhez, ha azt szeretnénk, hogy még évszázadok múlva is magyar szó hangozzék el itt, mondta többek között ünnepi beszédében Pósa Károly a magyarkanizsai Nagytemetőben az 1848/49-es magyar szabadságharcra emlékezve.

Az emléktáblánál a szabadkai magyar főkonzulátus, a magyarkanizsai önkormányzat, a Magyar Nemzeti Tanács, a községi Magyar Koalíció, a VMSZ tanácsa, az óvoda, az általános iskola és a középiskola, a nyugdíjas-egyesület és a martonosi művelődési egyesület képviselői helyezték el koszorúikat.

Ezután este az Ozoray Árpád Magyar Művelődési Egyesület és a Tisza Néptáncegyesület mutatta be ünnepi műsorát Márciusi ifjak címmel a Művészetek Házában.

 csin, Hzsolt, M.M., pi, SZ.A. / Magyar Szó