A tehéntej-allergiát gyakran emlegetjük manapság, a tejben található tejcukor lebontási zavarát, a hasfájást, hasmenést okozó laktóz intoleranciát azonban annál ritkábban. Mivel tejallergiásoknál is előfordulhatnak ilyen tünetek, nem meglepő, ha a két kórképet olykor összekeverik.

A tejcukor felszívódás zavarai nagyjából három különböző formában fordulhatnak elő. Az egyik, a veleszületett, öröklődő laktázenzim hiány rendkívül ritka (már születéskor hiányzik a tejcukorbontó enzim, s a táplálás megkezdése után hamarosan súlyos tünetek jelentkeznek), mindössze néhány eset ismeretes a világon. Mégis sokszor gyanúsítják vele a hasmenéses csecsemőt. Tünete a vizelethez hasonlóan híg, savanyú szagú, habos széklet, haspuffadás, hányás. Súlyos állapot, kiszáradás is felléphet. Nem tévesztendő össze azzal a meglehetősen gyakori jelenséggel, amikor a nagyon gyakran, váltott mellből szoptatott kisbaba túl sok, laktózban dúsabb, zsírszegény első tejet szopik, s emiatt hasfájós lesz. Ha tovább (tizenöt-húsz percig) szoptatjuk egyetlen mellből, vagy legközelebb azzal kezdünk, amelyikből csak rövid ideig szopott, helyreállíthatjuk az egészséges arányokat.

A másik betegség az átmeneti laktázhiány. Ez jóval gyakoribb, bármely életkorban találkozhatunk vele. Legfőbb tünete, hogy egy lezajlott bélfertőzés, bélhurut után a hasmenés nem akaródzik elmúlni, s ennek hátterében a laktáz működésének átmeneti csökkenése áll: a tejcukor érzékenység leggyakrabban baktériumok, vírusok és paraziták okozta bélfertőzések, krónikus gyulladásos bélbetegségek, lisztérzékenység, tejfehérje-allergia, immunhiányos állapotok, gyógyszeres terápia, sugárkezelés és sebészeti beavatkozások stb. kapcsán alakul ki.

Az átmeneti zavarnál az alapbetegség gyógyulását követően a tejcukor- érzékenység is megszűnik.

A harmadik kórkép a késői laktázhiány, mely szintén gyakori, de térségenként változó, hogy mennyire. Az európai lakosság tizenöt százalékát érinti, a svédeknek csupán három százalékát, a kínaiak, a japánok, az eszkimók és az Egyesült Államok fekete bőrű lakosainak nyolcvan-kilencven százaléka laktázhiányos. Az enzim teljes hiánya egyes népcsoportoknál (pl. japánoknál) általános jelenség, más nagy tejtermelő országokban csak ritkán fordul elő. Ez a probléma rendszerint négy-öt éves kor után jelentkezik, mert hároméves kortól az emberek egy részében fokozatosan megszűnik a laktózbontó képesség. Tünete: a tej fogyasztása haspuffadást, hasfájást, hasmenést eredményez.

Hogyan állapítható meg a laktázhiány?

Kórházban, klinikákon tudják elvégezni a szükséges, fájdalommentes vizsgálatot. A betegnek először tejcukortartalmú tesztitalt kell innia, majd bizonyos időközönként a mérőműszerbe fújnia. A készülék pontosan méri a kilélegzett levegő hidrogéntartalmát. Ennek azért van információértéke, mert tejcukor-érzékenység esetén a laktóz nem tud lebomlani a vékonybélben, továbbhalad a vastagbélbe, ahol a baktériumok erjesztik, és ennek során különböző gázok, köztük számottevő mennyiségű hidrogéngáz is felszabadul. Ha a hidrogén mennyisége meghalad bizonyos szintet, nagy valószínűséggel laktózfelszívódási zavara van a betegnek. Két gramm laktózból (kevesebb, mint fél deciliter tej) közel másfél liter hidrogéngáz képződhet. A vastagbélből felszívódó hidrogéngáz a vérárammal eljuthat a központi idegrendszer különböző területeire is, amikor is fejfájásos rohamokat okozhat.

Melyek a laktóz-intolerancia tünetei?

Enzimhiányos egyéneknél bizonyos mennyiségű tejcukortartalmú étel elfogyasztását követően (általában 1-6 óra múlva) puffadás, fokozott bélgázképződés, korgó bélhangok, hasi görcsök, robbanásszerű vizes hasmenés keletkezik. A széklet híg, habos, savanyú szagú, a végbélnyílás körül csípő érzést, felmaródást panaszol a beteg. Az is előfordulhat, hogy nem alakul ki hasmenés, mert az alsóbb bélszakaszokban besűrűsödik a béltartalom, s ilyenkor egyetlen tünet a köldök körül észlelhető görcsös hasi fájdalom. A panaszok átlagosan egy-két nap alatt maradandó következmény nélkül megszűnnek. Tejcukortartalmú étel ismételt fogyasztása után azonban a tünetek újból jelentkeznek.

A tünetek jelentkezése és hevessége az enzimaktivitás mértékétől függ. Csekély mennyiségű tejcukrot a laktózérzékenyek többsége panasz nélkül fogyaszthatnak, vannak azonban olyanok is, akik kis mennyiséget sem tolerálnak.

Pótolhatjuk, ami hiányzik

Mint láttuk, a veleszületett enzimhiány olyan ritka, hogy szinte nem is fordul elő. Az átmeneti enzimhiány hamar javul a megfelelő diéta és az egészséges bélflóra visszatelepítése révén. Mire számíthatnak azok, akiknél később, fokozatosan szűnt meg a tejcukorbontó képesség? Sokan nem is tudják, hogy laktázhiányosak, de ösztönösen nem fogyasztanak tejet, vagy éppen laktózmentes tejet isznak. Számukra is van megoldás, hiszen forgalomba került egy olyan rágótabletta, amely pótolja a hiányzó enzimet. A tablettát a laktóztartalmú ételek fogyasztása előtt kell bevenni. Alkalmazása étkezés közben még hatásos, a tejcukor elfogyasztása után azonban már hatástalan. A tabletta egyébként bármilyen eredetű laktázhiány esetén alkalmazható. Egyetlen darab tabletta enzimtartalma két deciliter tej feldolgozására elegendő.

Tejcukorbontó enzim is beszerezhető a gyógyszertárakban. A Galantase nevű enzimet közvetlenül a fogyasztás előtt kell a tejhez keverni, és ezzel pótoljuk a hiányzó enzimet. A kezelés után a tej kissé édesebb, mert a szabaddá vált szőlőcukor édesítő ereje nagyobb, mint a tejcukoré.

Diétás tanácsok

Akár átmeneti, akár kései laktázhiányról van szó, mindkét esetben a laktóz tartalmú ételek, főként a tej (tejpor) és a tejtermékek teljes elhagyásával kezdjük a diétát. Ezután egészen kis mennyiségben kezdjük visszaépíteni az étrendbe a tejtermékeket, s kitapasztaljuk, mekkora az a mennyiség, amit a beteg még panaszok nélkül fogyaszthat. Ma már kapható a kereskedelemben laktózmentes tej vagy olyan készítmények, amelyek csak kis mennyiségben tartalmaznak tejcukrot. A kemény és a hosszú érési idejű sajtokban, valamint a penésszel érő sajtokban teljesen lebomlik a tejcukor, s a tejcukorérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják. Az ementáli, a trappista, a parmezán, a gauda, az edámi, a roquefort vagy a camembert stb. sajtok élvezetéről sem kell lemondaniuk.

A savanyított tejtermékekben lényegesen alacsonyabb a tejcukor mennyisége, mint a színtejben. Összehasonlításként:

tej: 2500 milligramm/deciliter
kefir, joghurt: 100-500 milligramm/deciliter
sajtfélék: 10-50 milligramm/10 dekagramm
félzsíros túró: 20-80 milligramm/10 dekagramm

A laktóz-intoleranciában szenvedők általában jobban bírják az úgynevezett élőflórás joghurtot, mivel a benne élő baktériumok laktáz enzime bontja a laktózt. Vásárlás előtt tanulmányozzuk a termék címkéjét, mert nem minden joghurtkészítmény ilyen!

Laktózt több százféle gyógyszer (pl. számos fogamzásgátló tabletta, antibiotikum, vitamin- és ásványianyag-pótló, mesterséges édesítőszer) tartalmaz vivőanyag formájában, s a felvágottakban, félkész termékekben (instant levesek, kávék, salátaöntetek, tejszínporok), konzervekben, péksüteményekben, margarinokban, jégkrémekben, édességekben is gyakori adalékanyag a laktóz. Olvassuk el az összetevők listáját!

Szigorú laktózmentes diéta mellett kalcium és egyes vitaminok hiányával lehet számolni, ami az egészséges csontfejlődés, anyagcserét hátrányosan érinti, és nagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata. Ezeket a tápanyagokat pótolni kell, amit a kezelőorvos vagy dietetikus javasol.

Összefoglalva: a tejcukor érzékenység egy olyan, egyénenként változó erősségű anyagcserezavar, mely életmód változtatással, odafigyeléssel, diétával sőtt most már a hiányzó enzim pótlásával nagyon jól kezelhető, karbantartható.

A tejcukor érzékeny felnőttek többnyire nem szeretik a tejet, mivel tapasztalatuk szerint annak fogyasztása kellemetlen tüneteket okoz számukra. Tévhit, hogy a kecsketejet, juhtejet a tehéntej allergiában szenvedők fogyaszthatják. Mindkét állat tejének fehérje összetétele hasonló a tehéntejéhez, ezért ugyanúgy allergizálhat.

Nagyon fontos, főleg gyermekkorban a megfelelő mennyiségű kalcium bevitele, amely elengedhetetlen a csontok és fogak fejlődéséhez. A kalcium legfontosabb forrása a tej, illetve a tejtermékek. Ha a gyermek étrendjéből ki kell iktatnunk ezeket, akkor fokozott figyelmet kell fordítani megfelelő kalcium bevitelre. Más ételeknek, például a zöldségféléknek, babnak, brokkolinak, kelnek is magas a kalciumtartalma. Ajánlott a halfogyasztás, hiszen ezeknek a húsa is sok kalciumot tartalmaz. Az élőflórás joghurtok között is vannak olyanok, amelyek a laktóz-intoleráns betegek által is fogyaszthatók, mert a joghurt készítéséhez használt baktériumflóra termel megfelelő mennyiségű laktáz enzimet.