A farsangi ünnepek, vagy más néven a karnevál Németországban csütörtökön kezdődik.  A Rajna-vidéken ezt a napot asszonyok farsangjának nevezik, ilyenkor a hölgyek veszik át az irányítást, és sok  városban megrohamozzák a városházát.

A férfiak jól teszik, ha ezen a napon régi nyakkendőt kötnek, mert a hölgyek nem sokat teketóriáznak és levágják a nyakkendő végét. Kárpótlásként azonban jár a csók.

Más tájakon ezt a napot „zsíros” vagy „piszkos” csütörtöknek nevezik, mert a hagyományok szerint ekkor lehetett a böjti időszak előtt utóljára állatot vágni. Hogy az így nyert zsír ne romoljék meg, különösen zsíros ételeket főztek ill. süteményeket készítettek a hájból.

A „kormos” péntek szintén egy régi szokásról kapta a nevét: a gyerekek korommal dörzsölik be az arcukat. Ettől eltekintve ezen a napon keveset ünnepelnek. Szombattól kezdve aztán kilometeres farsangi menetek vonulnak át a városokon és a falvakon. A legfontosabb napok mindenek előtt rózsahétfő és húshagyókedd.

Amikor az emberek Németországban papírmasé orrot ragasztanak és bohócsipkát húznak, az utcán vadidegenekkel csókolóznak és konfetti- ill. cukorkaesőben „Aalaf” és „Helau” kiáltásokat hallatnak, akkor éri el a német karneváli időszak a csúcspontját: elérkezett az ú.n. rózsahétfő, a farsang utolsó előtti napja. Ezen a napon Kölnben, Düsseldorfban és Mainzban kilométer hosszú álarcos felvonulás vonul végig a városon. Milliónyi ember szegélyezi az utcákat, ringatóznak, énekelnek, táncolnak. Egyfajta rendkívüli állapot van érvényben: ha valaki a Rajna-vidéken, Németország nyugati részén munkába indul, akkor azt bolondnak nézik, habár rózsahétfő nem hivatalos ünnepnap. A karneváli központok zsúfolásig megtelnek: Mainzban, ahol csaknem 200.000 laknak, az elmúlt évben 550.000 ember mulatott a rózsahétfői felvonulásokon, Kölnben pedig kb. 1,4 millióan.

Jelmezes zenészcsoportok, táncformációk és lovasgárdák sorakoznak fel a felvonulásokra. Kocsik haladnak el az utcákon, rajtuk embernagyságúnál nagyobb papírmasé figurák. Ezekkel az alakokkal a bolondok a politikusokat és programjaikat teszik a gúny céltáblájává. A munkanélküliség, az üres kasszák, a koalíciós politika vagy a fundamentalizmus szolgál inspirációként a karikatúristák számára. Ez a politikai „lökésirány” már nagy hagyományokkal rendelkezik: amikor a 19. század elején elkezdődtek a rózsahétfői felvonulások, akkor a Rajna-vidéken nem kedvelt poroszok katonai szokásait gúnyolták ki.

Az első rózsahétfői felvonulást Németországban 1823-ban, Kölnben rendezték, két évvel később követte ezt Düsseldorf és 1836-ban Mainz. Azóta majdnem minden évben megrendezték a felvonulásokat. Csak a háborús években és a szűkös időszakokban tartottak szünetet. A rózsahétfő szó eredete vitatott: néhány a közép-rajnai „rhosen” bolondozni szóból származtatják. Mások pedig a „rózsavasárnapra” (Sonntag Laetare) vezetik vissza, arra a napra, amikor a kölni szervező bizottság a közgyűlésén előkészítette az első álarcos felvonulást. A nevezett nap (Sonntag Laetare) tulajdonképpen a böjti időszak közepén van, tehát karnevál után, és a középkor óta rózsavasárnapnak nevezik, mert ezen a napon nyújtotta a pápa át az aranyrózsát az arra érdemes személyeknek.

A rózsahétfő a karnevál csúcspontja, amely régiónként más néven ismeretes (farsang, böjtéjszaka) A farsang a középkor óta a vízkereszt és a hamvazószerda közötti időszakot jelöli, hamvazószerda után kezdődik a húsvétig tartó böjt. Ez idő alatt kezdődik a karneváli szezon, az „ötödik évszak”, amely sok helyen már novemberben, tehát a 11. hónap 11. napján, 11.11 órakor elkezdődik. A farsangot főleg Németország katolikus területein ünnepelik. A leginkább protestánsok lakta északi területeken a nagyszabású felvonulások a kivételek közé tartoznak. Az általános iskolákban és az óvódákban azonban az észak-német gyerekek is ünneplik a farsangot és jelmezbe öltöznek.

Hamvazószerda – elkezdődik a lemondás ideje

A bolondos napok végével hamvazószerdán a keresztény tanítás szerint elkezdődik a húsvétig tartó böjti időszak. A keresztények ezt az időszakot Krisztus nagypénteki keresztrefeszítése utáni feltámadásának megünneplésére való felkészülésre használják. Hamvazószerdán a katolikus papok a bűnbánat jeleként hamuval egy keresztet rajzolnak a hívők homlokára. Ez emlékeztet a mulandóságra.

A katolikus egyház felszólítja a hívőket, hogy ezen a napon és nagypénteken tartózkodjanak a hústól és böjtöljenek. Ezen kívül a hívőknek adakozniuk kell a bajban lévő embereknek. A „hét nélkülözős héten”, ahogy a böjti időszakot Németországban nevezik, sok ember megpróbál lemondani valamiről, pl. édességről, alkoholról, televízióról vagy számítógépes játékokról.

A bolondos szokásokban hamvazószerdát hering fogyasztásával vagy más az egyes régiókra jellemző, a karnevál- és a farsang végét jelző szokásokkal ünneplik. Észak-Hessenben néhány faluban a régi hugenotta szokások szerint a szalmamedve-nappal ünnepelnek. Ezen a napon a fiatalemberek betekerik magukat szalmába, és a fiatal lányok végigvezetik őket a faluban. Később a szalmát elégetik, hogy elűzzék a telet.

A politikai pártok a hamvazószerdát a politikai ellenféllel való általános leszámolásra használják. Ezért is nevezik ezt a napot politikai hamvazószerdának.